Ugrás a tartalomhoz

A sziget foglya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A sziget foglya
(La veuve de Saint-Pierre)
2000-es francia–kanadai film
Alternatív cím: The Widow of Saint-Pierre
RendezőPatrice Leconte
Műfaj
Forgatókönyvíró
  • Patrice Leconte
  • Claude Faraldo
Főszerepben
ZenePascal Estève
OperatőrEduardo Serra
VágóJoëlle Hache
Gyártás
Ország Franciaország
Kanada
Nyelvfrancia
Forgatási helyszínÚj-Skócia
Játékidő108 perc
Képarány2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató2000. április 19. (Franciaország)
2000. szeptember 14. (Kanada)
2001. május 10. (Magyarország)
Bevétel7 074 234 $
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

Az A sziget foglya (eredeti címe: La veuve de Saint-Pierre) 2000-ben bemutatott kanadai-francia filmdráma, amelyet Patrice Leconte rendezett. A forgatókönyvet Leconte és Claude Faraldo készítette. A produkció főbb szerepeiben Juliette Binoche, Daniel Auteuil és Emir Kusturica. Franciaországban 2000. április 19-én mutatták be a filmet, míg Kanadában a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált szeptember 14-én.[1] Magyarországon 2001. május 10-én volt látható a mozikban.[1] Két César- és egy Golden Globe-díjra jelölték.[1]

Cselekmény

[szerkesztés]

1850-ben Néel Auguste Saint-Pierre-ben várja kivégzését, mert gyilkosságot követett el. Az Új-Fundland előtt fekvő kis francia szigeten azonban sem guillotine, sem hóhér nincs. Madame La, a kapitány felesége megszánja Néelt, és gondoskodik róla. Néel ápolja Madame La növényeit, és üvegházat épít a börtön udvarán. Miután megengedik neki, hogy napközben kimenjen a börtönből, mindenféle segédmunkával népszerűvé teszi magát a szigeten Madame La társaként. A kőszívű, elítélt gyilkos képe megváltozik a virágokat gondozó és olvasni tanuló férfira.

A kormányzó és a sziget méltóságai azonban többször is megpróbálják rábeszélni a kapitányt, hogy börtönözze be az elítéltet, és tartsa be szigorúbban a törvényt. A kapitány ellenáll a követeléseknek. Több hónap elteltével végül egy leszerelt guillotine érkezik hajóval Martinique szigetéről. Egy új lakos anyagi ösztönzés mellett hajlandó átvenni a hóhér tisztségét. Mivel Néel teherbe ejtett egy szigetlakót, és pénzre van szüksége, evezősnek szerződteti magát, hogy másokkal együtt bevontassa a hajót a sziget kikötőjébe. Néel visszautasítja Madame La ajánlatát, hogy Új-Fundlandra szökjön.

A kapitány megtagadja, hogy katonai védelmet biztosítson a kormányzónak az esetleges kivégzéshez. Egy francia hadihajó megérkezése után a kapitányt felmentik tisztségéből, és lázadással vádolják. Feleségével együtt elhagyja a szigetet a hadihajón. Néelt a hóhér lefejezi, majd a hóhér rejtélyes körülmények között eltűnik a szigetről. A kapitányt a hadibíróság kivégzőosztag általi halálra ítéli és kivégzik. Madame La özvegyen marad.

Szereplők

[szerkesztés]
Szerep Színész Magyar hangja[2]
Madame La Juliette Binoche Ráckevei Anna
Jean, a kapitány Daniel Auteuil Szakácsi Sándor
Ariel Néel Auguste Emir Kusturica Csuja Imre
a kormányzó Michel Duchaussoy Tolnai Miklós
tengerészeti biztos, komisszár Christian Charmetant Jakab Csaba
Venot elnök Philippe Magnan Nagy Gábor
fővámtiszt Philippe Du Janerand Orosz István
Louis Ollivier Reynald Bouchard Pálfai Péter
Loïc, katona Marc Beland n.a
Monsieur Chevassus Ghyslain Tremblay Csuha Lajos
ellentengernagy Yves Jacques Szokolay Ottó
a kormányzó apja Maurice Chevit Horkai János
La Malvilain Catherine Lascault n.a
a hajórészvényes Dominique Quesnel n.a
a kormányzó felesége Anne-Marie Philipe Götz Anna
Venot elnök felesége Isabelle Spade Vándor Éva
a kormányzó lánya Arianne Mallet Czető Zsanett
a kormányzó fia Julián Gutiérrez Bíró Attila
Adrienne Sylvie Moreau Báthory Orsolya
Madame Chevassus Marianne C. Miron n.a
a pap Jean-Paul Rouvray Koncz István

Fogadtatás

[szerkesztés]

Kritikai visszhang

[szerkesztés]

A film kiváló értékeléseket kapott. A Rotten Tomatoeson 91%-os minősítést ért el 76 értékelés alapján, az összefoglaló szerint: „A kritikusokat lenyűgözte A St. Pierre-i özvegy bámulatos története és gyönyörű operatőri munkája.”[3] Rita Kempley a Washington Poston „lebilincselő kanadai-francia drámaként” jellemezte a produkciót.[3] Jay Carr a Boston Globe-on úgy nyilatkozott: „Nagyszerű, sötét, súlyos és komoly darabja az első osztályú mozinak.”[3] Roger Ebert szerint a film „gyönyörű és megrázó”.[3]

A MetaCritic 73 pontot adott a 100-ból 27 vélemény alapján.[4] Lisa Schwarzbaum az Entertainment Weekly-től azt írta: „Leconte szemének finom szelektivitása, ahogyan nagyszerű kontrollal mozog gesztusról gesztusra, az előadások fegyelmezett intenzitásával párosul.”[4] Michael Wilmington a Chicago Tribune-től azt írta: „Egy nagy irodalmi mű rezonanciájával, ékesszólásával és formai szigorával rendelkezik.”[4] Shawn Levy a Portland Oregoniantól azt írta: „Már csak Leconte neve miatt is érdemes megnézni a filmet.”[4]

Bevételi adatok

[szerkesztés]

A Box Office Mojo szerint a film 7,1 millió dolláros bevételt ért el, a költségvetésről nincs információ.[5]

Fontosabb díjak és jelölések

[szerkesztés]
Esemény Díj Kategória Eredmény
2001-es César-gála César-díj Legjobb színésznő – Juliette Binoche Jelölve
Legjobb mellékszereplő – Emir Kusturica Jelölve
58. Golden Globe-gála Golden Globe-díj Legjobb idegen nyelvű film Jelölve

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Internet Movie Database
  2. ↑ iszdb.hu
  3. ↑ a b c d Rotten Tomatoes
  4. ↑ a b c d MetaCritic
  5. ↑ Box Office Mojo

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_sziget_foglya&oldid=26920376”